Már Verne megírta, nem is tudom, miért nem figyelnek oda a népek, Izland vulkánjai össze vannak kapcsolódva Olaszország vulkánjaival. Minden mai vén gyermek ismeri a történetet.

Komolyra fordítva, kicsit csodálkozom, hogy kevés valódi magyarázat tűnt fel az izlandi témában. Pedig minden középiskolás diák jól képzett, csak meg kell őket kérdezni.

Izland az Északi-Atlanti-hátságon (óceán-középi hátság) csücsül, ami mentén a litoszféra lemezek, jelen esetben az Észak-amerikai-lemez és az Eurázsiai-lemez, szétsodródnak. A hátság szinte mindig több ezer méter mélyen az óceán víztükre alatt található. A közepén egy hasadékvölggyel, melyből vígan ömlik a láva a felszínre (az óceán mélyére természetesen), mikor épp úgy akarja. Ez a folyamat évmilliók óta zajlik, Izland esetében kb 55-60 millió éve. A folyamatot a mi kis jeges szigetünknél egy aprócska momentum megzavarja, ugyanis egy forrópont (Hotspot) is található a mélyben alatta. Ez egy a  köpeny mélyebb régióiból kiinduló köpenycsóva, gyakorlatilag egy magmából álló szúróláng, ami évmilliók óta a helyén marad és folyamatosan szállítja a forró, mélyről érkező magmát.

Hotspotok a Föld felszínén - wikipedia

Ezek a specialitások okozták azt a jelenséget, hogy a hátság  egy darabja kiemelkedett az óceánból és szárazföld jött létre (kb 14 millió éve a mi kis szigetünk tekintetében).

Izland azon kevéske országok egyike, amelyiknek lassan ugyan, de növekszik a területe. Évente 2 cm-rel távolodnak egymástól a lemezek, és így ennyivel gyarapodik a kis sziget.

Szóval miért vagyunk annyira meglepődve egy vulkáni aktivitáson Izlandon? Az elmúlt 100 évben tíznél is több kitörés történt a szigeten.

Ami érdekes még az izlandi vulkanizmusban, hogy pajzsvulkánokat várnánk rajta, melyek működése nyugisabb, kiszámíthatóbb, miközben vannak ott szép kis rétegvulkánok  is (sztratovulkán), melyek kitörései már nem olyan megnyugtatóak, lásd a jelenlegit is.

Tehát Izland igazi kis oázis, amit természetesen a vulkanológusok tudnak. Hasadékvulkán (a Laki hasadék mentén, 25-30 km hosszban), pajzsvulkán (ilyen például az Eldfell), rétegvulkán (Askja, és a kedvencünk az Eyjafjalla) és jó pár vegyes képződmény. A gejzírekről már ne is beszéljünk.
Itt kell közbevetni, hogy a jökull kifejezés nem véletlen ismétlődés sok felszíni képződménynél Izlandon. A jökull, gyakorlatilag gleccsert jelent. Jelen esetben jéggel borított hegycsúcsok, jégmezők, jégtakarók, melyek nagy felületet terítenek be, s így nevet kaptak. A legismertebbje, a mostanin kívül, a Vatnajökull (8100 négyzetkilométer a területe).

Katla és az Eyjafjallajöküll - forrás

No és nézzük a mi kis kedvencünket, az Eyjafjallajökull-t (kiejtése). Miért is haragszunk rá úgy? Nem tett mást, mint amit előírtak és vártak tőle. 1821 óta csendben várakozott és a neki előírt néhány százévenkénti aktivitást teljesítette a jelenlegi belépőjével.

A Katla és az Eyjafjallajöküll  - norvoll.hi.is

A produkciója látványos és a típusának megfelelő. Magmája nagy viszkozitású, kristályosodása alacsonyabb hőmérsékleten bekövetkezik, ennek okán a kürtője elzáródik, a belül felgyülemlett gőzök, gázok nem tudnak szabadulni, feszítőerejének a robbanásos kitörés enged utat, mely végén rövidebb lávafolyás is bekövetkezhet (a korábban leírtak miatt a láva hamar megdermed). Valljuk be, egész csendeske volt ez a kitörés.

A vulkánunk - forrás

Testvére a szomszédban kicsit izgalmasabb. A Myrdalsjöküll-n a Katla kaldera 1918-as kitörése sokkal meggyőzőbb volt. A kitörése során megközelítőleg 1 köbkilométernyi vulkáni üledéket produkált. A gombafelhője igazán látványosra sikeredett.

És a Katla kataklizmája 1918-ban

Zárszóként sokat nincs mit mondanom. Ez az élet és a természet rendje. Akik vulkán közelében laknak, tudják, vagy el kell fogadniuk, hogy megtörténhetnek ezek az események.
Ami a mi szerencsénk, hogy szeretett Kárpát-medencénk egy elég stabil képződmény jelenleg, mind a földrengéseket, mind a vulkanizmust tekintve.

Jelen összefoglaló nem vulkanológiai tanulmány, csak egy kis összegzés, amiben igyekeztem közérthető lenni.

Wiseacre

Források:

KARÁTSON Dávid: Vulkanológia I.

Általános Természetföldrajz - Jegyzet

Sági Tamás - Tűz és jég között, azaz Izland geológiai megközelítésben

Institute of Earth Science - Izland

Hazard due to eruptions and floods from Katla and Eyjafjallajökull, south Iceland - a short summary of: Magnús T. Guðmundsson et.al, 2005

 KIRAKAT

Ma kivel kell kiegyeznie a magyar nemzetnek?

Kiegyezés - 1. <Két vagy több fél> kölcsönös engedmények árán megegyezik.
                 2. Belenyugszik, beletörődik valamibe.
 

Nem szükségszerű bármiféle párhuzamot vonni az 1867-es Kiegyezés politikai háttere és a mai Magyarország politikai élete között, de a kiegyezés mint fogalom, mint politikai lépés létezik.

Milyen kiegyezések zajlanak, illetve zajlottak az elmúlt években a porondon?
Nem szándékozom mindet érinteni, hiszen jó párat lehetne idecitálni. Viszont a mai politikai helyzethez volt pár kiegyezés, amit meg kellett bizonyos rétegeknek lépnie.

Fidesz

A Fidesz a politikai porondon, eredendően egy fiatalos, lendületes pártként jelentkezett. Elkötelezettsége a liberális gondolkodást preferálta.
Antall József, utolsó hónapjaiban már tisztán látta, hogy az MDF alulmarad a rengeteg problémát hozó rendszerváltás levezénylésében. Ennek okán gondoskodni szeretett volna egy stabil, konzervatív értékeket hordozó pártról, mely később felnőve, megerősödve át tudja venni az értékeket.
Szerencsére Orbán Viktor személyében, és az akkor már mellette tevékenykedő többi "idősödő" Fideszesek személyében jó alanyokat talált.
A Fidesz, akkori vezetőinek és a tagoknak bizony egyfajta Kiegyezést kellett levezényelni.
A liberális, inkább az SZDSZ-hez hasonlítható pártból szépen lassan egy konzervatív, jobboldali pártot kellett konstruálni. Elkezdődött a polgáriasodás.
Fidesz-MPP-ként igyekeztek minél nagyobb néptömegeket bevonni a politikai holdudvarukba. Létrejöttek a Polgári Körök, melyek megnyitották a szellemi felszabadulást.
A végső kiegyezés a néppárttá tömörülés, mellyel végleg beintegrálta és lenyelte a Fidesz a konzervatív értékeket preferáló tömegeket.
Nem lehetett könnyű lépés, sok belső vitát eredményezhetett, melyeknek áldozatul estek politikusok, akik később más pártok berkein belül találtak új életet.
Természetesen ne felejtsük el, hogy a mai politikai életben már nem lehet tisztán jobboldali vagy baloldali pártról beszélni. Tudomásul kell venni, hogy a régi, klasszikus definíciók elavultak. Ma a Fidesz egy konzervatív értékeket képviselő jobboldali párt, némi baloldali értékek integrálásával. Néppárt, a maga ma már klasszikusnak és európainak mondható értelmében.

Politika

Komoly kiegyezés történt a politika terén is a magyar társadalomban.
Furcsa, de nem is olyan régen zajlott ez le, hiszen a politikai adok kapok alatt rendesen nyírták egymást a pártok, fröcskölődtek, olykor alattomos módon fúrtak. A mellett meg tényleg nem mehetünk el, hogy minden pártban ott vannak/voltak a szennyes arcok. Azok, akik gátlástalanul saját érdekeiket szemelőt tartva loptak, csaltak és hazudtak.
Megszámlálhatatlanul.
Következmények nélkül.
A társadalomnak értékelnie kellett és a mérleg serpenyőjében tisztán megmutatnia, hogy a mai politikai elitet el tudja-e még képzelni a porondon, vagy végleg le akarja cserélni.
Nos az európai parmalementi választások volt a forduló, ott nyilvános Kiegyezés történt. Voltak pártok, melyeket a süllyesztőbe helyezett a nemzet, és voltak olyanok, melyekte kiemelt, illetve megerősített.

Nemzeti Kiegyezés

Az igazi Kiegyezés most fog következni, jövő vasárnap.
Az előző forduló előre vetítette, hogy a nemzet szeretné biztonságban látni magát.
Nincs másik esély, nincs hazugság, nincs újrázás. A ma és a most következik.
Az első forduló megadta az alaphangot, a második forduló pedig megadhatja a stabil alapokat arra, hogy újra Európa országútjára kerülhessünk.

A Fidesz, esetleges, kétharmados győzelme nem egy újabb ámokfutásra adna lehetőséget és felhatalmazást, hanem arról értesíteni a Nemzetet és Európát, hogy Magyarország Kiegyezett önmagával, és végre tudja, hogy hol a helye.
A kétharmad nem felhatalmazás a szabadon garázdálkodásra, hanem egy lehetőség az életben maradásra, a felvirágzásra. Egy lehetőség arra, hogy olyan életünk lehessen, ami a miénk, és amit mi akarunk élni, a MAGYAR NEMZET polgárai.
 

A kétharmad egy óriási bizalom, és annál még nagyobb felelősség. A jövőnk iránt!
 

Wiseacre szubjektív jegyzetét olvasták

Időgépünk megint úton, hiába is tagadhatjuk, érdekes dolgokat lát az ember útja során.

Mai utunk 1865. április 16-án visz el Pest városába.
Egy kedves kis kávéház az utunk célja. Leülve a kiszolgálás kifogástalan, s máris kezünkbe vesszük az aznapi Pesti Napló-t.

Érdekes cikk ragadja meg a tekintetünk, írója ismeretlen, Húsvéti cikk néven viszont számunkra ismert, Deák Ferenc diktálta előző nap Salamon Ferencz-nek a Napló egyik munkatársának.

Ha ezen elkülönző vágy alatt a "B." azt érti, hogy a magyar nemzet mindig hűen ragaszkodott saját alkotmányos önállásához, s mindig határozott ellenszenvvel viseltetett a hatalomnak, s még inkább a hatalom némely kezelőinek azon törekvései ellen, melyek Magyarország alkotmányának mellőzésére, sőt megsemmisítésére, s némileg az ország beolvasztására voltak irányozva, nincs okunk ellenmondani a "B." idézett sorainak;

De ha a "B." az idézett sorokban oly elkülönző vágyat kívánt érteni, mely a végelszakadási törekvést foglalja magában, akkor kénytelenek vagyunk néhány szóval válaszolni állítására.
Ha mutatkozott a magyar történelemben időnkint ilyen vágy, sőt valóságos törekvés, mi szülte azt, s mi emelte magasabb fokra? ,Maga felel e kérdésre a "B.", midőn elmondja, hogy Magyarország törvényei és alkotmánya gyakran megsértettek a hatalom, vagyis inkább annak kezelői által.

Gyakran hallottuk már azon tant ismételtetni, hogy midőn két szerződő fél között az egyik meg nem tartja a szerződés pontjait, a másik sem köteles azt megtartani. E tan a "Verwirkungstheoria", melyet mi a közjog terén mind elméletileg, mindgyakorlatilag helytelennek tartunk. De azon tan, melyet a "B." hirdet, hogy midőn a kötött szerződést az egyik fél minduntalan megszegte s minden újabb és határozottabb biztosítások és igéretek daczára újra és ismételve a szerződés ellen cselekedett, a másik fé1nek se legyen többé joga a szerződés megtartását kívánni, hanem azt egyoldalúlag átalakítani, sőt részben megsemmisíteni legyen kénytelen - valóban új tan, és meglepőleg sajátságos.

Valamely komoly megfonto1ás után kötött kapcsolatnak megszakasztására egy egész nemzetnél csak a legnagyobb fokra emelkedett közelégületlenség szülhet vágyat és törekvést, s még az is csak akkor, ha a dolog jobbra fordultának minden reménye elenyészett.

Több szomorú korszakot lehetne idéznünk e részben a magyar történelemből, bizonyságáúl annak, hogy az elégületlenségnek s a bizalom megrendítésének nem a magyar nemzet volt az oka. s midőn évek hosszú során keresztül a magyar alkotmány ellen intézett megtámadások egymást érték, midőn azoknak természetes következése, a fokonkint növekedő keserűség, már-már tetőpontját érte, mi volt az, mi a bajt megorvosolta, a felizgatott kedélyeket megnyugtatta, ,s a megrendített bizalmat ismét helyreállította?

Megrendülve, kicsit elszégyenkezve raktuk le a lapot.
A szavak, amidőn agyunkban mondatokká, eszmékké magasztosultak, megszégyenítettek. Hol vagy magyar? Talpra, s tedd a dolgod. Ilyen hatalmas elmék és eszmék mellett nőttél, s lettél az ami vagy, egy nemzet.

Deák Ferenc Húsvéti cikke volt az első lépés, melyet gondosan készítettek elő a jóakaró magyar politikusok, hogy megírja végre, s legyen hol megjelennie. Legyen visszhangja és kiteljesedjen a magyar és osztrák sors.

Kiegyezés!

Ma kivel kell kiegyeznie a magyar nemzetnek?

Wiseacre

Forrás: sulinet - Deák Ferenc Húsvéti cikk

Lech Kaczyński lengyel elnök végső búcsúztatásának napján, amelyet a magyar kormány nemzeti gyásznappá nyilvánított, katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbocra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtt szombaton reggel.

A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásánál, majd félárbocra engedésénél jelen volt Sólyom László köztársasági elnök, Bajnai Gordon miniszterelnök, Katona Béla, az Országgyűlés elnöke, valamint Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke.

Jelenti az index.hu. Foto: Index - Huszti István

Gyászol Európa!

Megáradtak a folyók, napok óta siratja egy nép halottait az ég. Összekapcsolja a megszakadt szíveket, eggyé mossa az érzéseket. Izland vulkánja gyászba borítja az eget, sötét fátyollal borítja a fellegeket. Napunkat vörös tógával illeti.

Gyászol egy ország, egy nép, Kelet-Közép Európa, Európa. Gyászolnak a megtört szívű szomszédok.

Nyugodjanak békében!

 lechkaczynski.poland.pl

Az elnöki honlap

Kaczyńskiről nevezhetik el a varsói stadiont

Népdalénekesek alkottak tömeget

Bizony, megnyílnak az ég zsilipjei, és meginognak a föld alapjai.  Recseg-ropog és megreped a föld, meghasad és megrendül a föld. Inog a föld, mint a részeg, s leng, mint a hevenyészett kunyhó. 'Izajás könyve'

Érdeklődve csaptunk a bitek közé, gép beizzítva, némileg messzebbre megyünk, ennek bizony ára lesz, pörög a villanyóra rendesen.

Dátum: 1783
Tudósítás következik.

Veszprém környékén járunk, igen ködös minden, pedig május vége van. Homályos a levegő, mintha füst telítette volna. A nap vérben úszik mikor kel, s mikor nyugszik.
Mi van itt?

Nocsak, valami történt, még nem tudjuk, de ugorjunk az időben.

Június közepére érkeztünk, a Mátra lábához.
Nem hiszek a szememnek, mert homályosan látok, olyan nehéz telített a levegő, és mert hol a Mátra(?), keresni kell itt Pásztó határában.

Nagyszeben környékén is vérben úszik a nap, a levegő bűzös kénszagot áraszt. Nem érzik az emberek, de nekünk tele az orrunk vele.

No, valami dereng már, közben utána kerestünk. 1783-ban egy Izlandi vulkán tört ki, máris odaugrunk.

Irtóztató, még a tenger is lángol. Lávafolyamok zúdulnak a kráterből a tenger felé. Az egész szigetet füst- és hamufelhő borítja.
Iszonyatos pusztulás mindenhol.

 

1783

Laki

hasadékvulkán

A történelem második legnagyobb lávafolyása, a kiömlött anyag mennyisége közel 14 km3, 580 km2-es területet borított be.

forrás

Megtaláltuk az okát tehát.
A por és hamu szépen Európának vette az irányt és beterítette. Ennek lett következménye, hogy olyan furcsa időjárási jelenségek tarkítják az egész nyarat és őszt Magyarországon 1783-ban.

Augusztus 28. Debrecen. A nap homályossága még mindig zavaró.
Mikor lenyugszik, a légrétegekben láthatóak a finom porfelhők.

Hazatértünk.
Érdekes utunk volt, hiszen saját szemünkkel láthattuk, milyen következményei lehetnek egy erősebb vulkáni kitörésnek, ami elég port juttat a légkörbe.
Emlékszem, a Mount St. Helens (Észak-Amerika) kitörése 1980-ban, szintén okozott érdekes légköri jelenségeket. Igaz, ezek döntő része a tengerentúlon volt észlelhető.
Hasonlóan problémás volt a Föld időjárásának szempontjából a Krakatau (Ázisa - Indonézia) 1883-as kitörése.

A vulkáni hamu veszélyességéről a légiközlekedésben, az Index cikkében lehet tájékozódni bővebben. A két szerencsés repülőgép utasait, mely gépek vulkáni hamu miatt kerültek veszélybe, a Mindenható óvta.

Milyen gondokat okozhat egy vulkánkitörés az időjárásunkban?
Nem akarok riogatni, hiszen az elhanyagolható és talán még érdekesebb verziókon át, eljuthatunk a komolyabb végkövetkeztetésekig is. Mindezeket természetesen befolyásolja a történések lánca. Azaz, hogy folytatódik, fokozódik, vagy megszűnik a hamuszórás.

A jegyzethez Réthy Antal Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701-1800-ig című művét használtam fel. Forrás: Héderváry Péter Mi újság a Földön? című könyve.

Wiseacre

Update: 04.16.

Fél európa légiforgalma leállt

Este hétkor lezárják a magyar légteret

Update: 04.17.

Fotó: AFP - Halldor Kolbeins

Már az egész országot lefedi a hamufelhő - Vörös az ég alja

Napkelte Budapesten

Fotó: MTI - Czimbal Gyula

Update 04.18.

Nem nyugszik az izlandi vulkán