top-image

Furcsa képződmény ez a Közép-Európa, sokan azt sem tudják, hova helyezzék térben és időben, pedig jól körülhatárolható, és elég stabil egységet képez.
Olyan, mintha azt nem tudnánk megmondani, hol van Közép-Amerika, vagy a Közel-Kelet, miközben itt élünk a közepében. Ilyen tudatlanok lennénk?

Talán az elmúlt évtizedek, közel évszázadnyi idő okozta, talán csak a bizalmatlanság a történelem kerekével, talán a mi elveszett királyságunk, nem tudom, de mi itt vagyunk, és eleink is itt éltek.

Közép-Európa - forrás
 

Magyarország a Kárpát-medence egészét kitöltötte valamikor, ma már persze kicsit "aszályosabb" éveket élünk, csak a mélyebb középső részén tengődik e népesség egységes államban, de igyekszik túlélni, mint minden normális nemzet.

 

Kárpát-medence - forrás


Az elmúlt hetek eseményei olyan folyamatokat indítottak meg, melyeknek a visszhangja kedves sok magyarnak, és izgalmassá teszi a kérdést a lehetséges történések tekintetében. Nem kevés történik, mint belpolitikailag és külpolitikailag is erőtől duzzadó az akarat. Olyan ez, mint mikor azt érezzük, hogy kezd buzogni a vér az ereinkben, új erő költözik szívünkbe, tagjaink megelevenednek, s száz és ezer számra emelik fel alvó emberek fejüket rácsodálkozva a valóság szépségére. 

 

Ébredj Magyarország! 

 

Ha közel ezredév távlatából tekintünk múltunkra, van mire büszkének lenni. Nem volt gyenge a magyar állam, csak olykor elveszítette hitét jövőjét illetően. Ez előfordult nem egyszer, de sikerült talpra állni.
Közép-Európa közepén hiányzott egy ideje az erős állam, hiányzott és ez az űr egyre nyomasztóbb volt. Nem lehetett egységes nemzetpolitikát folytatni, mikor állandóan meghátráltunk, a pofonokat, leköpéseket megköszöntük és úgy tűrtük, mint aki arra rendeltetett, hogy egy osztály bohóca legyen.

 


A magyar nem ilyen.

Épp ezért volt furcsa, hogy mégis ebbe a helyzetbe kényszeríttettek minket.
Ezért volt furcsa, hogy 90 éve ebbe kényszeríttettek bennünket.
És épp ezért nem lesz meglepetés, ha idővel minden helyrebillen a normális kerékvágásba. 

 

Ezeregyszáz éve élünk itt, vihart vihar követte, és a helyett, hogy beolvadtunk volna és elveszítettük volna hagyományainkat, élünk, virulunk, nem tágítunk, hiszen ez lett a hazánk. Olyan elődöknek köszönhetjük mindezt, akik mertek álmodni és tudtak nagyok lenni, emberként, államférfiként. Nem kívánták a maguk boldogulását, hanem az ország érdekei szerint tettek a legjobb belátásuk szerint.  Olyan tettet vitt véghez egy betelepülő, kis nép, ami példaértékű és sok nép meghajolt előtte. Ki az erőnk előtt, ki a tisztességünk előtt, ki, mert bízott bennünk. Nem hinném, hogy nagy szavak azok, mikor kijelentjük, hogy büszke nép a magyar, és van is mire büszkének lennie. Nem hiszem, hogy különbek vagyunk, nem, de elég erősek és biztosak abban, hogy milyeneknek kell lennünk. Nem kell mások fölé emelnünk magunkat, elég csak olyannak lenni, amilyenek évszázadokig voltunk.

 

Büszkének, vendégszeretőnek, barátságosnak, megbocsátónak, erősnek, tettrekésznek, tanultnak, bátornak, vidámnak, melegszívűnek és mindenekelőtt barátnak.

Olyan barátnak, aki keblére öleli mindazokat, akik itt a Kárpát-medencében élnek és vallják, sorsunk közös, szívünk együtt dobog, egymás vérei vagyunk. Magyarok vagyunk és ez nem a születés előjoga, hanem érzés, szívvel és ésszel élés.

A Kárpátok koszorúja magához ölel minden magyart.

 

Wiseacre

 

 

 

 

 

Boldog, de remegő szívvel vártam a mai napot, mert ma olyan történhetett az Országgyűlésben, ami sokak életére és érzéseire pozitív bélyeget nyomhat.

És megtörtént! Igen, ez ám az igazi Hazaszeretet, nem is tudom miért volt kétségem az eredmény százalékát illetően.

Éljenek a honatyák, éljen Magyarország, ÉLJEN A HAZA!

Forrás - index

 A magyar Parlament 97.7%-os támogatottsággal megszavazta a kettős állampolgárság könnyítéséről szóló törvényjavaslatot!

Ünnep a mai, és ünnep lesz Június 4-e is, hiszen az Országgyűlés az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja.

 

Wiseacre

"Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mint jelent,

    nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt

    kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.

    Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága

    s remélem, testem is majd e földbe süpped el."

    Radnóti Miklós - Nem tudhatom ...

Eltelt az életemnek már egy része, sokszor megfordult a fejemben, milyen lehet úgy élni, hogy nincs valakinek hazája.  A gyökerek hiánya nem zavarja-e? Van-e olyan része a világnak, ahol úgy érzi otthon magát, hogyha kimegy a ligetbe, kiszalad a folyó partjára, elzarándokol a legközelebbi hegycsúcsra, akkor minden alkalommal arra gondol, hogy "Igen ez a hazám, itt érzem jól magam, itt vagyok otthon"?

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne - ismételtem el magamban. És éreztem, hogy a szívem megtelik nagy és általános meleggel, a lelkem megtelik a derűs idő nyugalmával, és a szemem megtelik a hajnal harmatával. Lassan felálltam és azt mondtam: - Igaza van: késedelem nélkül haza fogok menni, hogy otthon lehessek valahol ezen a világon! Igaza van: nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk.

Tamási Áron

A hazaszeretet, mint fogalom, nem is olyan bonyolult összefüggés, a maga tisztaságában, egyértelműségében. Olyan mély érzelmeket szabadít fel, melyet az ember csak a szülei, családtagjai iránt tud érez. Olyan megnyugtató gondolatok cikáznak bennünk, melyeket csak a haza válthat ki. Ha távol vagyunk, haza vágyunk. Ha megsérül lelkünk, ha baj ér bennünket, a haza biztos talaja adja a megnyugvást. Valóban itthon vagyunk otthon.

Persze a hazaszeretet nem csak a mi személyes nyugalmunknak része, hanem ugyanígy kölcsönös egymásrautaltságot is takar. Az én hazaszeretetem építi, szépíti hazámat, s ha baj éri, én ugyanúgy kiveszem a részem, hogy segítsek, elhárítsam szeretett kisvilágom fölül a vészt. A hazám nem csak földrajzi, de társadalmi viszonylatban is létezik, a velünk együtt élő emberek, csoportok, közösségek álmait, vágyait ugyanúgy együtt kell megalkotni, tovább vinni, építeni.

Ha egy országban az erkölcsi, társadalmi normák hanyatlanak, akkor mindezek mellett a hazaszeretet is hanyatlásnak indul. Megtelepednek a kicsinyes, egyéni gondolkodás csírái, a közösségek eltávolodnak egymástól, a családok szétesnek, az összetartó erő elgyengül és képtelen lesz megerősödve felemelkedni.

Bármennyire is furcsa, a hazaszeretet léte komoly társadalmi értékmérő.

Nézzünk körül, monitorozzuk a környezetünket, olvassunk kommenteket, beszélgessünk ismerősökkel, barátokkal, és csodálkozzunk rá, hogy hol tartunk hazaszeretetünkben. Siralmas a helyzet, de nem reménytelen!

 

Felmerül a kérdés, hogy a hazaszeretet tanítható-e?

Nem könnyű erre választ adni!
Magyarországon nem a közvetlen hazaszeretet tanításnak vannak hagyományai, hanem a hazaszeretetre nevelésnek, mégpedig az erre alkalmas tantárgyakon keresztül, nevelési célok elérésével. Hagyományosan ilyen tantárgy a földrajz (Magyarország földrajza), a történelem (magyar történelem) és a magyar irodalom. Ezen tantárgyakon belül és a köztük lévő koncentrációval komoly nevelési eredményeket lehet elérni. A többi tárgy esetében is van leghetőség, a magyar vonatkozások kiemelésével erősíthető a hazaszeretet. Azt meg kell érteni, hogy a hazaszeretet kialakulásához egy hosszú folyamatnak kell lezajlani a gyerekekben, de egyáltalán nem reménytelen, megoldhatatlan probléma.
Talán a gondok egyik része a fentebb említett, közösségi kapcsolatok lazulása, a normák csökkenése, és persze a túl sok tananyag, mely által kevesebb idő jut a valódi elmélyülésre.
Pozitív példaként lehet hozni az USA hazaszeretetre oktatási módszerét, ahol erre külön tantárgy van fenntartva. Náluk működik a dolog, jól felépített módszerekkel. De ne felejtsük azt sem el, hogy az USA nem küzd olyan problémákkal, amelyek a mai magyar társadalomban a gyökerekig marták magukat (globális társadalmi, nem lokális szintekről beszélünk itt).

A hazaszeretet erősítése alapvető feladat a mai magyar társadalomban.

Ennek az első lépéseit már elkezdtük. Lehetséges, hogy nem mindenkinek tűnt még fel, de a kettős állampolgárság kérdésköre, a "Trianon törvény" - Nemzeti Összetartozás Napja, mindegyike ugyanezen kérdéskör. Felemeli a magyarok tekintetét, egyenes derékkal állít meg minket, megerősíti nemzettudatunkat, kiemeli érzéseinket a kavargó bizonytalanságból, méltó helyére teszi szívünket.

Minden államszeretet gyanús. Aki az államot szereti, egy érdeket szeret. Aki a hazát szereti, egy végzetet szeret. Gondolj erre, mikor hörögsz a dobogókon, és melled vered.

Márai Sándor

 

Wiseacre
 

 

Érdemes leragadni az elmúlt hetek, hónapok történésein, a Fidesz házatáját, törekvéseit illetően.

Ahogy sorra merülnek fel az elképzeléseik és megtörténnek úgy, ahogy előrevetítették, egyre inkább kezd körvonalazódni néhány a ködben sejlő részlet.

 

A kormányalakítás sem olyan, mint eddig volt. Szerkezeti változtatásokat eszközöltek, amelyek természetesen logikusak és megmagyarázhatók, de van itt más a háttérben.

A miniszterelnök-helyettesi pozíció is érdekes, hiszen többen is kaphatnak ilyen rangot.

Mi lehet ezzel a célja Orbán Viktornak?
Az, hogy a stratégiai kérdésekkel tudjon érdemben és napi szinten foglalkozni, természetesen elfogadható érv. A helyettesei fogják a napi, az ország mindennapjait érintő kérdéseket kezelni. Ez világos. Az is világos cél, hogy a Fidesz holdudvarából kell végre újabb embereket kitenni a kirakatba, mert Orbán Viktor személye, egyelőre elfogadható és kívánatos, de komoly támadási felület volt már az ellenzék részéről évek óta. Sokan magasabb dimenziókba helyezték, felruházták erősen negatív tulajdonságokkal, csak hogy lejárassák, csökkentség a népszerűségét. Igen, markáns, karakteres személy a Fidesz élén, és épp ezért valóban patriarchálisnak, diktatórikusnak tűnő a vezetése.

 

Az országgyűlés létszámának csökkentése is több oldalról közelíthető kérdéskör.

Természetesen a karcsúsítás nagyon fontos eleme, miért kellene nekünk olyan sok honatya, ha kevesebb is ellátja a feladatát. Ez jó érv.

Talán az is benne van a logikában, hogy kisebb létszámú országgyűlésben kevesebb helyet elnyerve, némileg csökkenthető a néptömegek megvezetésével elnyerhető helyek száma.  A nagyobb, országos viszonylatú politika jobban fog dominálni. Hangsúlyosabbá válik a nagyközösségi érdekek érvényesülése.

Nem tartom kizártnak, hogy az országgyűlés erejének csökkentésére is van igény. A hatalmi struktúra átrendeződésére irányuló törekvésekben ez fontos lépés.

 

Sólyom László újbóli megválasztásának kérdésköre is idetartozik.

Motoszkál a fejemben az a gondolat, ami persze nem új keletű, hiszen már megfogalmazódott pár helyen, hogy Orbán Viktor valóban a köztársasági elnöki pozíciót célozza meg.

A mai rendszerben persze azt gondolnánk, hogy had vigye, a komoly döntések véghezvitelében nincs szerepe, csak kontrollként és díszként funkcionál a Magyar Köztársaságban.

De el kellene gondolkozni a fentebbi átalakítási folyamaton, úgy globális nézetben.

Ha rendbe rakjuk a napi kormányzást, az országgyűlés erejét szintén a napi kérdésekre korlátozzuk, az alkotmányt a mai kor színvonalára módosítjuk, és figyelembe vesszük az európai országok kormányzási gyakorlatát, itt egy formálódó elnöki köztársaság képe dereng fel.

 

Egy sikeres gazdaság rendbetétellel, sikeres közbiztonsági, államháztartási reformmal minden szükséges kártyalap a Fidesz és Orbán Viktor kezébe kerül. Ezen leosztással valóban elérhetőek ezek a célok, és a magyar társadalom is hajlik majd rá, hogy így történjen.

Markáns, megingathatatlan, stabil vezető az állam élén.

 

Elnöki Köztársaság

 

Wiseacre

 

A történelem margóján

Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870. július 23. – Budapest, 1950. július 5.) író, földrajztudós, tanár, az MTA tagja. A Föld és Élete című műve felöleli az akkori kor geográfiai tudását. Ebben a műben rejtette el az életében nagyon is meghatározó trianoni tragédiával kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit, véleményét. Érdemes kicsit beleolvasni.
Cholnokynak volt "szerencséje" résztvenni a béketárgyalásokat előkészítő bizottság munkájában, mint földrajzi szaktekintély. Markáns véleménye volt, mint magyarnak, mint hazafinak, mint földrajztudósnak.

 A FÖLD ÉS ÉLETE
Világrészek, országok, emberek
EUROPA
Írta: Cholnoky Jenő
(részletek)

A legkitűnőbben izolált geográfiai egység, pompásan berendezett medence. Európa középső és északi részeinek államalakulásai éppen befejezésükhöz közeledtek, amikor a Magyar-medencében is megjelent olyan nép, amely államalakításra képes volt. Az ókorban és a középkor elején nem volt képes itt konszolidált, egységes állam alakulni kelet nyughatatlan népmozgalmai miatt. Magyaroknak kellett jönni, hogy végre kialakuljon az egységes állam.

….

A nemzet államalkotó képességét megmutatta akkor, amikor Ázsia felől magával hozott műveltségének folyományaként vérszerződéssel biztosította a konszolidáció bizonyos nemét. A gyepük berendezése, az a gyorsaság, ahogy az egész medencére ki tudta terjeszteni uralmát, s ahogy Szent István biztos kézzel be tudta rendezni az országot, az arra vall, hogy sokkal nagyobb műveltséget és államalkotóképességet kell a magyarságnak tulajdonítani, mint ahogy ezt a velünk szemben mindig ellenségesen és lekicsinylőleg viselkedő német irodalom teszi.


Ennek az egységes, mezőgazdaságra alapított életű medencének mintegy élősdieként tapadt rá a volt Osztrák Birodalom csodálatos államszörnyetege! Ha a magyar medence nélkül rajzolom föl az Osztrák-Birodalmat, bizony, el sem fogják hinni, hogy ilyen ország is lehetett és egy-két évszázadig fennmaradhatott. 32 nyelven beszéltek benne!


Az egységes magyar medence mintegy összetartotta őket.


Amilyen idétlen, eleve halálra ítélt államszörnyeteg volt Ausztria, éppen olyan idétlen, geográfia ellenes most a medence szétszakítása. Ez az állapot is csak efemeris jelenség, mert elvégre a földrajz kérlelhetetlen törvényei érvényesülnek s temérdek szenvedés, felfordulás, vér és könny árán fog ismét visszarázódni az ezeréves állapot.

 

 

Nem bocsátkozhatunk most itt a trianoni határok helytelenségének bírálatába. Tudott dolog, hogy ezek a határok tisztán stratégiai határoks a nagy „felszabadítás” csak arra való volt, hogy a csehek tönkretegyék a Felvidék iparát, mert az veszedelmes konkurrense volt a cseh iparnak, hogy az oláhok kifoszthassák Erdélyt, nem hazafias célból, hanem tisztán a zseb érdekéből. Ugyanez áll a szerbekre is. De mind a három foglaló államtákolmány olyan ingatag alapon áll, hogy összeomlásuk mindenesetre be fog következni. Micsoda szörnyű szenvedés vár az utódokra! De hát mit törődnek az utódok szenvedésével a ma élő, milliókat harácsoló zsebrákok? A hamis tanokkal fanatizált tömegeket lehet egy ideig a képtelen politikai felosztás szolgálatába állítani, de a kiábrándulás be fog következni s a civilizáció és kultúra még keservesen fogja siratni ezt a történelmi és földrajzi monstrumot!


De hogy a magyar nemzet mennyire államalkotó képességű, azt mutatja az is, hogy a háború után ránkszakadt forradalomból és gonosz kommunizmusból is ki tudtunk lábalni, a győző népek minden aknamunkájával szemben is.


Nekünk még tovább kell konszolidálódnunk, még tovább kell gazdasági állapotunkat rendbe szedni, hogy siettessük a foglaló államtákolmányok összeomlását és ismét a Szent Korona fényében tegyük boldoggá azokat a népeket, amelyeket a sors a magyar medence vendégszerető tájaira rendelt.

FRANKLIN - TÁRSULAT KIADÁSA - 1936-37

 

Szerkesztette - Wiseacre

bottom-img
süti beállítások módosítása