Már Verne megírta, nem is tudom, miért nem figyelnek oda a népek, Izland vulkánjai össze vannak kapcsolódva Olaszország vulkánjaival. Minden mai vén gyermek ismeri a történetet.
Komolyra fordítva, kicsit csodálkozom, hogy kevés valódi magyarázat tűnt fel az izlandi témában. Pedig minden középiskolás diák jól képzett, csak meg kell őket kérdezni.
Izland az Északi-Atlanti-hátságon (óceán-középi hátság) csücsül, ami mentén a litoszféra lemezek, jelen esetben az Észak-amerikai-lemez és az Eurázsiai-lemez, szétsodródnak. A hátság szinte mindig több ezer méter mélyen az óceán víztükre alatt található. A közepén egy hasadékvölggyel, melyből vígan ömlik a láva a felszínre (az óceán mélyére természetesen), mikor épp úgy akarja. Ez a folyamat évmilliók óta zajlik, Izland esetében kb 55-60 millió éve. A folyamatot a mi kis jeges szigetünknél egy aprócska momentum megzavarja, ugyanis egy forrópont (Hotspot) is található a mélyben alatta. Ez egy a köpeny mélyebb régióiból kiinduló köpenycsóva, gyakorlatilag egy magmából álló szúróláng, ami évmilliók óta a helyén marad és folyamatosan szállítja a forró, mélyről érkező magmát.
Hotspotok a Föld felszínén - wikipedia
Ezek a specialitások okozták azt a jelenséget, hogy a hátság egy darabja kiemelkedett az óceánból és szárazföld jött létre (kb 14 millió éve a mi kis szigetünk tekintetében).
Izland azon kevéske országok egyike, amelyiknek lassan ugyan, de növekszik a területe. Évente 2 cm-rel távolodnak egymástól a lemezek, és így ennyivel gyarapodik a kis sziget.
Szóval miért vagyunk annyira meglepődve egy vulkáni aktivitáson Izlandon? Az elmúlt 100 évben tíznél is több kitörés történt a szigeten.
Ami érdekes még az izlandi vulkanizmusban, hogy pajzsvulkánokat várnánk rajta, melyek működése nyugisabb, kiszámíthatóbb, miközben vannak ott szép kis rétegvulkánok is (sztratovulkán), melyek kitörései már nem olyan megnyugtatóak, lásd a jelenlegit is.
Tehát Izland igazi kis oázis, amit természetesen a vulkanológusok tudnak. Hasadékvulkán (a Laki hasadék mentén, 25-30 km hosszban), pajzsvulkán (ilyen például az Eldfell), rétegvulkán (Askja, és a kedvencünk az Eyjafjalla) és jó pár vegyes képződmény. A gejzírekről már ne is beszéljünk.
Itt kell közbevetni, hogy a jökull kifejezés nem véletlen ismétlődés sok felszíni képződménynél Izlandon. A jökull, gyakorlatilag gleccsert jelent. Jelen esetben jéggel borított hegycsúcsok, jégmezők, jégtakarók, melyek nagy felületet terítenek be, s így nevet kaptak. A legismertebbje, a mostanin kívül, a Vatnajökull (8100 négyzetkilométer a területe).
Katla és az Eyjafjallajöküll - forrás
No és nézzük a mi kis kedvencünket, az Eyjafjallajökull-t (kiejtése). Miért is haragszunk rá úgy? Nem tett mást, mint amit előírtak és vártak tőle. 1821 óta csendben várakozott és a neki előírt néhány százévenkénti aktivitást teljesítette a jelenlegi belépőjével.
A Katla és az Eyjafjallajöküll - norvoll.hi.is
A produkciója látványos és a típusának megfelelő. Magmája nagy viszkozitású, kristályosodása alacsonyabb hőmérsékleten bekövetkezik, ennek okán a kürtője elzáródik, a belül felgyülemlett gőzök, gázok nem tudnak szabadulni, feszítőerejének a robbanásos kitörés enged utat, mely végén rövidebb lávafolyás is bekövetkezhet (a korábban leírtak miatt a láva hamar megdermed). Valljuk be, egész csendeske volt ez a kitörés.
A vulkánunk - forrás
Testvére a szomszédban kicsit izgalmasabb. A Myrdalsjöküll-n a Katla kaldera 1918-as kitörése sokkal meggyőzőbb volt. A kitörése során megközelítőleg 1 köbkilométernyi vulkáni üledéket produkált. A gombafelhője igazán látványosra sikeredett.
És a Katla kataklizmája 1918-ban
Zárszóként sokat nincs mit mondanom. Ez az élet és a természet rendje. Akik vulkán közelében laknak, tudják, vagy el kell fogadniuk, hogy megtörténhetnek ezek az események.
Ami a mi szerencsénk, hogy szeretett Kárpát-medencénk egy elég stabil képződmény jelenleg, mind a földrengéseket, mind a vulkanizmust tekintve.
Jelen összefoglaló nem vulkanológiai tanulmány, csak egy kis összegzés, amiben igyekeztem közérthető lenni.
Wiseacre
Források:
KARÁTSON Dávid: Vulkanológia I.
Általános Természetföldrajz - Jegyzet
Institute of Earth Science - Izland
Hazard due to eruptions and floods from Katla and Eyjafjallajökull, south Iceland - a short summary of: Magnús T. Guðmundsson et.al, 2005
