A nagy magyar valóságban turkálva, igen izgalmas olvasmányokba botlik az ember. A 2012-es világvége izgatja az emberek egy részét, sokan össze is kapcsolják a napfolttevékenységgel, illetve annak változásával.
Nem lehet tudni biztosan, milyen hatása van Napunknak a földi életre, azon kívül persze, ami adott és tény, de valóban van némi párhuzam, amit azért nem véletlenül szoktak megvonni.
De, ha már a párhuzamokat említjük, legalább legyen már némi fogalmunk a napfoltciklusról, mert addig kicsit macerás beszélgetni róla.
A NAP
Napunk a legközelebbi csillag hozzánk, melynek méretei lenyűgözők, a csillagrendszerünk tömegének a 99,9 %-át tartalmazza. Sugara 696000 km, tömege 1,99x1030 kg, kora 4,5 milliárd év. Fősorozat beli csillag, várható élettartama 10 milliárd év. Anyaga 73,5% hidrogén, 24,85% hélium és a további elemek (oxigén, szén, vas, neon ... ). Benne levő gázok plazma halmazállapotban vannak, melyet a nagy nyomás és hőmérséklet tart egyben, mégpedig a centrális magban (a napsugár 1/3-a) 15 millió fok hőmérsékleten. Gyakorlatilag itt zajlik az energiatermelődés ( p+p -> D+e+ +ne ). Ezen kívül található a sugárzási zóna, majd a konvektív zóna. Napunk másodpercenként 109 kg tömeget veszít. Kifelé következik a Nap légköre, a fotoszféra (néhány 100 km vastag, itt vannak a napfoltok is), kromoszféra, korona és végül a napszél.
A Napunk forog a tengelye körül, de mivel gáz halmazállapotú, ezért az anyaga különböző szögsebességekkel forog, a leggyorsabb az egyenlítője mentén, a leglassabb, természetesen a sarkoknál (differenciális rotáció).
differenciális rotáció - (MTA Napfizikai Obszervatórium, Debrecen)
NAPCIKLUS
A Nap 11,2 éves ciklikusságot mutat. Két napfoltmaximum között ennyi idő telik el.
A napfoltok erős mágneses térrészek a fotoszférában. A Napunk differenciális rotációja, a kiindulási tiszta gömbi mágneses teret szépen összekuszálja. Valójában nem is igazi kusza helyzet, hiszen szépen (a gyorsabb egyenlítő miatt) föltekeri az erővonalakat, és ezzel kissé megbonyolítja a mágneses teret. A feltekert erővonalak hatására, az északi és a déli félgömbön is kialakul egy-egy mágneses gyűrű (tórusz) és ezzel létrejön a toroidális állapot, melynek végeredménye a pólusok újbóli felcserélődése lesz. Ezen lezajló folyamat során növekszik a napfoltok száma, míg be nem következik a póluscsere. A póluscsere után újra tiszta lappal indít a Nap, és kezdi elölről a ciklust.
Az a ciklikusság elég stabil időközönként bekövetkezik, és általában a Föld életében mindig valamilyen komolyabb változás is datálódik hozzá (Általában, persze bele is lehet magyarázni). Ami szintén furcsa, hogy ha némi instabilitást tapasztalnak, például hosszabb napfoltminimum, akkor is érzékelhető hatások jelennek meg. Ami igazán érdekes, hogy az elmúl évtizedek napfoltmaximumainak évszámai nagyon beszédesek: 1945, 1956, 1968, 1979, 1990, 2001.
- Afrikai esőzések
- Kisjégkorszak? 1.
- Mágneses viharok, az űrhajózás zavara
- Az emberek viselkedése, mindezeket a napfolt változások számlájára írnak.
Tény, nagyon összevissza van a Napunk. Egy éve nagyon alacsony volt az aktivitása (Cikk - Index). 2011-12-re pedig maximumnak kellene lenni. No majd meglátjuk.
Ha meg világvége lesz, azt is kibírjuk, végül is mindenkinek leosztják azt a lapot.
További érdekességeket és pontos adatokat a Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriumának honlapján találhatnak, a Napfizikai bevezető részben.
Napfoltkatalógus: 1874-től 1976-ig a Greenwhichi Obszervatórium évente adta ki a napfoltok hivatalos katalógusát (Greenwich Heliographic Results, GPR). Ezt a feladatot 1977-től a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének debreceni Napfizikai Obszervatóriuma vette át. Az obszervatóriumban két katalógus készül, a greenwichi folytatásának tekinthető DPD (Debrecen Photoheliographic Data), és a minden eddiginél részletesebb DPR (Debrecen Photoheliographic Results). wikipedia
Forrás:
MTA Napfizikai Obszervatórium - Debrecen
wikipedia
sulinet
Wiseacre
