Mielőtt átszakad a gát

Tele vannak szakmaisággal a tudósítások, és a szavak jó részét még értjük is, vagy csak gondoljuk, hogy értjük.
Árvízvédelem, katasztrófa-elhárítás, gátszakadás, árapasztás, buzgár, nyúlgát, talán a homokzsák az ami igazán menne.

Picikét utánanéztem, épp csak a legszükségesebbnek, hogy mi mit jelent, értelmezésben és képekkel illusztrálva.

Az egész helyzethez röviden annyit, hogy Magyarország - a földrajzi fekvéséből eredően - árvíz, belvíz és aszály tekintetében fokozottan veszélyeztetett terület (a medence jelleg következményei ezen kellemesnek épp nem mondható hatások). Az utóbbi 20 év időjárás és éghajlat változásait figyelve, azt tapasztalhattuk, hogy némileg szélsőségesebbé váltak egyes elemei. A csapadékeloszlás még egyenetlenebb lett, a folyók vízjárása is szélsőségesebb. Érdekes, hogy hasonlóan csapadékosabb - és árvíz dúsabb - évek 1999-től érkeztek, majd szépen elcsendesedtek pár év alatt. Most megint ilyen időszak jön (?). Ennek vannak komolyabb magyarázatai is, de nem szeretnék spekulációkba bocsátkozni, mert később úgyis ki fog derülni pontosabban, milyen időtartamra vonatkozik a mostani történés, és talán, hogy mi okozta. (Érintőlegesen csak annyit, hogy némi csillagászati összefüggés is létezik, közeledünk egy napfolt maximumhoz, de az izlandi vulkán aktivitás miatt is lehet, hiszen a por légkörbe kerülésével fokozódik a csapadékképződés, de ez "Légköri dugó robbantotta ki az özönvizet" a legvalószínűbb verzió.)

Árvíz, árvízvédelem

Az árvizek keletkezésének mérséklésére különféle szabályozások vannak, de ezek most mit sem érnek, mikor itt az árvíz. Majd, ha levonul, akkor el kell gondolkozni azon, mi okozhatta ezeket a katasztrofális helyzeteket (rossz döntések, túlzott beépítettség, vízgyűjtő területhasználatának megváltozása). A gondolkozás után pedig tettre lesz szükség, hogy még egyszer ne legyen ilyen komoly a helyzet.

Vízvisszatartás

Miskolc esetében a Hámori-tó volt a visszatartó tározó, de a szintje nem lett csökkentve (mikor kellett volna) és így már nem tudott több vizet tárolni, kénytelenek voltak a Szinván leengedni.
A Bódva esetében ugyanez a Rakacai-víztározó, ami szintén megtelt, így már nem hogy a tározási képességét nem lehetett kihasználni, hanem félő volt, hogy átszakad az átázott gátja és elárasztja a déli falvakat a Bódván keresztül.
Ilyen hosszú, csapadékos napokra nem lehetett felkészülni, ez hihetetlenül ritka a Kárpát-medence történetében.

Árvízi tározókban lehet még visszatartani nagyobb vízmennyiséget. Ezek körtöltésekkel vannak ellátva, illetve korábbi mederrészleteket használnak ilyen célra. Az a feladatuk, hogy a megnövekedett vízmennyiséget ideiglenes felvegyék, és biztosítsák az egyenletes lefolyást a meder részére. (Cigándi árapasztó, Mályvádi árvizi tározó, Szegedi síkvidéki árvíztározó) Általában művelés alá bevont területek ezek is, de árvíz idején eláraszthatók.

Szegedi síkvidéki árvíztározó

Árvízmentesítő művek

Ezek gyakorlatilag a mederből és a gátrendszerből állnak. Természetesen az azokat kiszolgáló művekből, zsilipek, átereszek, árapasztó csatornák.

Nézzünk meg egy gátat, mi történhet vele, ha a víz lesz lassan az úr.

Gát felszínének megbomlása, akár a mentett oldalon, akár a víz felöl
A gát átázása, a töltésbe beszivárgó víz miatt elveszti állékonyságát, megrepedezik, megcsúszik, átszakad
Az altalajon keresztül a buzgár keletkezik, elfolyósodik az altalaj, a fedőréteg felszakad.

1. kép - Szivárgó vizek a gát szerkezetében

2. kép - A gát védelme, szivárgás ellen, illetve a felszín megbomlása ellen.

3. kép - egy buzgár (Látható, hogy a lazább, vízvezető képességű altalajon keresztülszivárog a víz. Ha utat talál, megállíthatatlanul fog megindulni.)

4. kép - Egy valódi buzgár

5. kép - Nyúlgát (a gát koronáját növelik vele, kb 80 cm magasságig használható

6. kép - Jászolgát. 80cm fölötti koronaemelésnél alkalmazandó.

Sajnos, nagyon szerteágazó kérdéskör az árvízvédelem, hosszú oldalakon lehetne még tovább taglalni a hátterét, a megoldásait. Erre ez a poszt kevés lenne. Talán egy másik elmélkedős részben még visszatérek rá egyszer.

A bejegyzés kizárólag a tájékoztatást és érdeklődést igyekszik kielégíteni. Elnézést kérek a felmerülő pontatlanságokért a szakemberektől. Kérem írjanak, szívesen közzéteszek pontosabb összefoglalót. (idogepem@gmail.com)

A poszt megírásának gerincét a Széchenyi István Egyetem - Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézetének honlapján talált dokumentum képezte. További anyagok taláhatók az érdeklődőknek:

Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság link link
Tisza-tó Turisztikai Portál - tisza-to.hu link
Zöldtech - zoldtech.hu link
DR. SZLÁVIK LAJOS -A TISZA ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZERÉNEK MEGÚJÍTÁSA:
A VÁSÁRHELYI-TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE link
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium link
Széchenyi István Egyetem - Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet doc

Wiseacre